Csontos Gábor: A kiút kérdése - Csontos Gábor,Európai Uniót,Németh Miklós,Németh-kormány Pénzügyminisztériumában,Gazdasági Minisztériumában,Pénzügykutató Osztályának,Antall József,Nápolyi Izabellának,Nagy Szvatopluk,Antallt Nyugaton, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Csontos Gábor: A kiút kérdése

2007-12-04 18:15:29, kedd

	Csontos Gábor: A kiút kérdése 2007-12-03 22:56 Hihetetlen feszítő energiák próbálják megakadályozni, hogy a magyar társadalom még egészséges része valamilyen, a jelenleginél jóval kedvezőbb szociotársadalmi irányba kitörjön, és magával húzva az egyre jobban leszakadó, vesztesnek titulált nemzetrészeit, megmentse önmagát. Különböző nézetek tömkelege ütközik az esetleges kiutat mutató 'hogyan' és 'miként' kérdésében anélkül, hogy az egyre szorongatóbbá váló nemzeti válságérzetre valamilyen megfelelő gyakorlati (s nem elméleti) választ nyújtana. Ugyanakkor, a felvetett problémakötegek hivatalos szerzőinek jelentős része csak érintőlegesen hajlandó elfogadni azt, hogy a magyar társadalom problémáinak gyökerei egyrészt a rendszermódosulásnak nevezett valamiben, másrészt, az összességében 17 éve hatalmon levő háttérhatalmi konfigurációkban keresendő. Nem akarok részletekbe belemenni, ennek a két állításnak tengernyi irodalma van. Azt most már valamennyien elismerjük, hogy az országot 1988-ban, számunkra teljesen ismeretlen és elképzelhetetlen nemzetstratégiai (vak)vágányra tolták át, amelynek egyik legtipikusabb kifejezője és jellemzője a Demszky-féle 'világváros' Budapest. Ez a 'Potyemkim-falu' jelleg fenntartható volt addig a pillanatig, amíg a magyar társadalom érzékelt még valamilyen szuverenitás mozgásteret a külvilág felé. Abban a pillanatban, hogy ez a szuverenitásérzékelés megszűnt 2004. május 1.-vel, vette észre, hogy a nyugati demokrácia oktrojált átvétele lényegében társadalmi kiszolgáltatottságával, élet-és létbiztonságának megkérdőjelzésével járt együtt. Elérkeztünk egy válaszúthoz. A válaszút egyik ága az, hogy a magyar társadalom teljesen aláveti magát-e az Európai Uniót irányító internacionalista 'a tőke szabad áramlásában' érdekelt hatalomorientált körcsoportjainak? És társadalmunk ennek a külhatalmi gazdaság -és szociopolitikai akaratnak megfelelően, ,,területen kívülivé" váljon a jozefinista-héderi akaratprogramnak megfelelően, s a jelenleg még őrzött történelmi, kulturális-nyelvi emlékezetét végképp felcserélje egy más, gyökértelen kulturális-nyelv masszára? A másik út a visszatérést történelmünk dicső pillanataihoz kell, hogy jelentse: egy új reformkor elindításának alapjait muszáj ismét leraknunk. Társadalmunk minden szegmensére kiterjedő válság oktrojált rendszermódosulásunk 17 évének válsága. Ezért, minden kiútkeresés ennek a 17 évnek pontos feldolgozását, számvetését és konzekvenciáinak levonását kell, hogy jelentse. Ezért nem parttalan vita az, amely ennek a 17 évnek folyamatait elemzi. Miközben, remélhetőleg, megjelölésre kerülnek azok a diszciplinák is, amelyek hangadói, szakmaiságukra hivatkozva részesei voltak annak a gazdaságpolitikai és jogi környezet kialakításának, amelynek ,,gyümölcseit" most kezdjük élvezni leginkább. 1. A totális állami vagyonvesztés. 1989 őszén Németh Miklós miniszterelnök bejelentette az államadósság 22 milliárd US$-os nagyságát. Ezt az államadósságot vette át a megalakuló Antall-kormány. Máig sem tudni, hogy az akkori közgazdasági és -pénzügyi végzettségűek közül ki volt az, aki meggyőzte Antallt az államadósság továbbfizetéséről, illetve feltálalta számára azt a képtelen konstrukciót, hogy az állami vagyon értékesítéséből könnyedén ki lehet majd fizetni a 22 milliárd US$-t. Miközben, mind a lengyelek, mind a bolgárok óriási adósságleírással indultak neki a saját, sokkterápiás piacgazdaságot építő éveiknek. Vezető közgazdászok és pénzügyesek (azok, akik akkor kezdő közgazdászok, pénzügyesek voltak) a mai napig azzal érvelnek, hogy a '80-as években keletkezett államadósság java része magánbanki hitelekből tevődött ki, míg a lengyel államadósság államközi hitelekből állt össze, s emiatt volt ,,könnyebb" a lengyeleknek kérni az államadósságuk nagy részének leírását. Igen, az apró részlet elhagyása ebben a történetben az, hogy az államoknak folyósított magánbanki hiteleket, különösen egy ilyen világméretű politikai fordulat esetén a magánbankok telephelyeinek számító államok átvállalták volna, ha a hitelfelvevők ezt kérik. Mire akarok itt rámutatni? Arra, hogy az akkori magyar pénzügyi és közgazdasági potenciálok valamilyen jellegű, szakmai kapcsolatban állhattak az akkori világ nagy magánbankjaival, akiknek érdekében állt, hogy a Magyarországon generált kamatbevételek (divatos szóval kifejezve) pénztranszferei útján továbbra is segítsék ezen a bankok jövedelmezőségi rátájának növekedését. Történt-e 'rendszerváltás' a Németh-kormány Pénzügyminisztériumában, Gazdasági Minisztériumában és a MNB-ban az Antall-kormány eskütételét követően? Természetesen! De: hova és milyen pozícióba kerültek ezek az emberek? S, legfőképpen, milyen kapcsolati (nyomásgyakorló) tőkét vittek magukkal, illetve őriztek meg? S vajon, az MNB Pénzügykutató Osztályának akkori ifjú titánjai milyen személyes karriert futottak be az utolsó 17 évben? 2. Antall József történészként, legközvetlenebb munkatársai szerint, óriási magyar történelem tudásanyaggal rendelkezett, csak úgy, mint külügyminisztere. S pontosan emiatt, ismernie kellett a Szent-Istváni magyar állam bukásának bekódolt fordulópontját, vagyis azt a történelmi korszakot, amikor a magyar központi államhatalom önmagát számolta fel. A II. András király uralkodásának majdnem 30 évében. A ma használatos terminológiai fogalommal élve, András királyunk a korlátlan, szuverén hatalmát biztosító királyi (állami)vagyont privatizálta (elosztogatta a királyi földvagyont) a merániai Gertrúd félék ,,micsoda fantasztikus nyugatias szemlélet" közbeszédére hallgatva. Miközben kockára tette egész Magyarország bel-és külbiztonságát, amit abban az időben a királyi földbirtokok nagysága és túlsúlya jelentett a magánföldbirtokokkal szemben, s emiatt a központi hatalom erősségét jelentette. II. András nyugatias szemléletű privatizációs gondolkodásába Magyarország akkor majdnem belepusztult. (Mohácsig még kihúztuk, de előbb meg kellett mérgeznie Mátyás királyt feleségének, Nápolyi Izabellának.) Tiborc hiába panaszkodott Bánk bánnak, Bánk is csak akkor fordult szembe királyával, amikor merániai feleségével betelepedett idegenek cinizmussérelem okozása már őt, az érinthetetlennek vélt nagyurat sem kímélte. II. András fiának, IV. Bélának már hiányoztak azok a gazdasági alapokból (királyi földbirtokokból, s egyéb kincstári bevételekből) származó gazdasági tekintélyeszközök, amelyekkel megfékezhette volna Buda német származású polgárságát, hogy befogadó királyát gyávának nevezhesse, s ellene fordulhasson. Ha Batu kánék 1241 nyarán úgy döntenek, hogy itt véglegesen berendezkednek, akkor ma Magyarország (de térségünk) képe is másként nézne ki. (Nem hiszem, hogy kedves tót atyafiaink Nagy Szvatopluk birodalmáról álmodoznának, amely a Balaton északi partjáig terjedne!) Pusztító volt a tatárjárás, mert a tatárjárás után alig 50 év alatt megszilárdult a feudális oligarcha óriásbirtokok Magyarországa. S ezt az oligarchikus óriásbirtokos Magyarországot csak 1945-ben számolták fel, idegenek. Úgy, hogy közben egy másik oligarcha kisebbséget oktrojáltak az ország élére. Antallt Nyugaton ünnepelték, itthon százával zárták be az üzemeket, és százezrével tették ki az utcára az embereket. Megkezdődhetett az állam privatizálása. Az utca emberének sorsa a statisztikai GDP megaszámok tükrében eltörpült. S felmagasztalódott a ,,merániai" Valutaalap, és a Világbank. A helyi megasztár közgazdászok és pénzügyérek önfeledt tobzódása közepette. 3. A fent idézett történelmi példa tanulságul szolgál annak bemutatására, hogy a jelenlegi társadalmi válságból kivezető úthoz nem elég egyszerűen leváltani a 17 alatt elhasználódott kormányzó elitet. Ki kell hangsúlyoznom, hogy a kormányzó elit nem csak a látható és hallható, hangadó politikusokat, hanem a gazdasági, pénzügyi, jogász és kulturális-sajtó elitet is jelenti. Ez az elit elhasználódott, deklasszálódott, megélhetési, kiszolgálló elitté változott. Miközben sejti, vagy tudatában van annak, hogy milyen lépések szükségesek a társadalmi válságból való kilábalás megtételéhez, 17 év alatt olyan konfigurációkat hozott maga körül létre, amelyből kitörni nem képes. Ezért, saját hatalmi túlélése miatt állandóan nyugati példákra hivatkozik, azt másolja, követi, majmolja, s bizonygatja a társadalom felé, hogy ez az egyetlen követendő modernizációs magatartásforma, amivel Nyugat is elégedett. 4. Miért kell visszanyúlnunk a reformkorhoz? Mert ma, Magyarországon, egy belső gazdasági hidegháború zajlik a társadalom ellen. Politikai-hatalmi eszközöket felhasználva. Ilyet csak a ceausescui Romániában tapasztalhattak odaszakított magyarjaink, a falurombolás idejében. Ceausescu nagyon jól tudta, ha felszámolja a vidéki Erdély-Magyarországot, és betereli a magyarokat a gettósított panelrengetegekbe, akkor Trianon véglegessé válik. A városokban az asszimiláció gyorsabb és visszafordíthatatlanabb, mint vidéken. Ma, Magyarországon, egyszerre zajlik a vidék felszámolása és a város gettósítása. A lét -és megélhetési lehetőségek felszámolásával. A fizikai mobilitás beszűkítésével. Miközben a fiatalokat szándékosan űzik ki az országból, Nyugatra, mert ott kell a piszkos munkát elvégző bérrabszolga tömeg. Ott sincs igazán perspektíva, csak megélhetési lét. Itt, Magyarországon pedig, láthatatlan falakat húznak körénk, hogy felszámolják a kitörési, kibontakozási lehetőségeket. Ezrével, százezrével dózerolják nagyon is valóságos sírgödrökbe a társadalmat, hogy megvalósulhasson egy álom, egy magyarok nélküli Magyarország, amit majd hívhatnak Pannónia tartománynak. S, ahova, a kiürült területekre betelepíthetnek olyanokat, akik megfelelnek a hatalomnak. Ez volt a jozefinista álom, II. József, a kalapos király álma, amiben a reformkori ellenállás gyökeredzett. S ez volt Ceausescu álma is. II. József halálos ágyán visszavonta az összes fontos rendeletét, Ceausescut meg agyon lőtték. A történelem soha nem statikus. S ebben kell hinnünk nekünk is. Csontos Gábor politológus http://jobbik.net/index.php?q=node/5382

0 komment , kategória: Általános

Címkék: elképzelhetetlen, adósságleírással, hatalomorientált, körcsoportjainak, szociotársadalmi, akaratprogramnak, megvalósulhasson, nemzetstratégiai, érinthetetlennek, létbiztonságának, konfigurációkban, minisztériumában, konzekvenciáinak, külügyminisztere, legközvetlenebb, deklasszálódott, földbirtokokból, problémakötegek, felszámolásával, magánbankjaival, cinizmussérelem, értékesítéséből, pénztranszferei, megkezdődhetett, konfigurációkat, magatartásforma, jövedelmezőségi, betelepíthetnek, tapasztalhattak, szociopolitikai, kialakításának, visszanyúlnunk, telephelyeinek, magyarországon, nyomásgyakorló, elhasználódott, kiút kérdése, magyar társadalom, jelenleginél jóval, egyre jobban, esetleges kiutat, egyre szorongatóbbá, felvetett problémakötegek, országot 1988-ban, külvilág felé, nyugati demokrácia, válaszút egyik, tőke szabad, külhatalmi gazdaság, visszatérést történelmünk, totális állami, államadósságot vette, Csontos Gábor, Európai Uniót, Németh Miklós, Németh-kormány Pénzügyminisztériumában, Gazdasági Minisztériumában, Pénzügykutató Osztályának, Antall József, Nápolyi Izabellának, Nagy Szvatopluk, Antallt Nyugaton,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]